Tudod, drágám! Én megpróbáltam elnyomni magamat. Úgy tenni, mintha nem az lennék aki vagyok. Olyannak látszani, amilyennek TE akarsz látni! Olyan prűd lenni, mint amilyen Te vagy. De tudod mit?! Én nem ez vagyok.... És képtelen vagyok tovább ezt játszani! Nem vagyok szent. Arra születtem, hogy pletykáljanak rólam. Hogy a hétvégi bulik után megvetően nézzenek rám. Hogy provokatív legyek. Hogy minden tettem egy reakciót erőszakoljon ki. Hogy nekem legyen a legkivágottabb felsőm! Hogy én legyek, aki a legszexibben csókolja meg a legjobb barátnőjét mindenki előtt! Hogy én legyek az akinek nincsenek akadályok. Hogy az legyek aki botrányból botrányba mászik, aki szájról szájra jár, és még így is emelt fővel ringatja végig a csinos kis csípőjét a gimnázium folyosóján.
ÉN VAGYOK AKI FELRÁZOM AZ EMBEREKET!
Nekem nincs időm többé melletted tötyörögni és lelkizni! Megbeszélni, hogy mi a baj a kapcsolatunkkal. Hogy arról cseverésszünk, hogy azt hiszed kihasznállak, hogy elmondd, hogy mennyire bánt, hogy létezem! Had mondjak valamit! Hónapokig utáltam magamat miattad! Azt hittem én vagyok a legrosszabb ember a Földön. És ne érts félre, drágám! Nem leszek újra egy kurva, csak azért, hogy fellázadjak ellened. Az a múlt. Aminek VELED együtt búcsút intettem. Elegáns leszek, könnyed, előkelő és hogy mi leszek még? Önmagam leszek! És amikor visszajössz... Készülj fel! Mert újra az leszek, aki mindig is voltam!
Vad, szenvedélyes, könnyed, laza...
ÉLNI FOGOK!
És ezt az arcodba ordítom, majd!
Csókok és ölelések:
Tavaszi kollekció
Ui: Alig várom, hogy lássalak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése