2014. január 9., csütörtök

Pszichológia, avagy bénító érzelmek

Érzelmek. A pszichológiában az érzelmeket összetett, több komponensű epizódokként írjuk le, melyek cselekvésre sarkallnak. Elgondolkoztam. Mi van azokkal az érzelmekkel amik megbénítanak? Amiktől cselekvésképtelenek leszünk. Mint tudjuk a nők igazán nagy tragédiák után, az igazán nagy szerelmi bánatokat követően fodrászhoz mennek. De mi van akkor ha fogalmunk sincs arról, hogy mi az igazi tragédia? Nagyon sokáig tartott mire rájöttem, hogy a valódi dráma nem az ami után az ember elmegy és vesz egy fitnesz bérletet, ami után fogyókúrába kezd, ami után hajat festet... Az igazi trauma az, amikor egyszerűen csak felállsz és elsétálsz. Amikor úgy érzed minden pótcselekvés, minden figyelem elterelés hiába való lenne, mert semmi, de SEMMI nem képes eltüntetni azt az égető, tátongó lyukat amit hirtelen valaki felgyújtott bennünk. Azt hiszem ez most ez a fajta fájdalom. Napokon keresztül fantáziáltam arról, hogy majd arcon köpöm, hogy felpofozom... És most! Ha most itt állna előttem egyszerűen csak elsétálnék. 








Bénító fájdalom, cselekvésképtelenség. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése