Csak egy hosszú sóhaj volt a válasz! Válasz egy fel nem tett
kérdésre. Az a sóhaj azonban mindent elmondott. Csak rá kellett nézni, hogy
mennyire összetört volt. A sóhaja szinte azt ordította "annyira
boldogtalan vagyok!". Kifejezhetetlen fájdalmat érzett mindenki körülötte.
Megfoghatatlan és vigasztalhatatlan kín volt ez. Ahogy ránéztünk, mind láttuk,
hogy elűzhetetlen magánnyal van körülvéve. Gyönyörű volt és sikeres... Mindenki
úgy gondolta "ha valakinek, neki boldognak kell lennie!". És ahogy a
porcelán arcát bámultam a napfényben felmerült bennem egy kérdés! Mi van ha még
sem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése