Érzékszervek háborúja, avagy tedd ki a kezed az ablakon!

"Mind ismerjük azt az érzést, mikor az autóhátsó ülésén ülünk és olvasni próbálunk. Olyankor könnyen rosszul lehet az ember, mivel az érzékszervei harcolnak egymással. A szemünk azt mondja, hogy egy helyben vagyunk, nem mozdulunk. Azonban az agyunknak a fülünk is információt ad, miszerint egy mozgó járműben ülünk és mi is vele együtt haladunk,valahova nagyon gyorsan... És ez a harc az érzékszervek között egyszerűen csak hányingert kelt bennünk. Rosszul leszünk tőle, és az agyunk nem tudja kinek higgyen. Néha az élet is ilyen. Ülsz az autó hátsó ülésén és próbálod legyőzni a rosszul létet, mert a szemed azt mondja Isten elhagyott, a füled viszont közvetíti az agyadnak a valós információt! És azt mondja Isten melletted van. Ilyenkor a legjobb dolog amit tehetsz, hogy kiteszed a kezedet az ablakon. Hogy a tested érezhesse a szelet, hogy még egy érzékszerved alátámaszthassa azt az impulzust, miszerint valóban haladsz, mozogsz, egy cél felé tartasz nagyon nagy sebességgel. Tedd ki most a kezed Te is az ablakon, hogy érezhesd Isten jelenlétét. Hogy tudd, hogy amikor a szemed azt is mondja, hogy nincs Ő nincs itt, az Ő Szíve akkor is érted ég és dobban, és minden egyes idegszálával a tetteidet lesi. Figyeli, hogy mikor döntesz jól és lesi a mozdulataidat, amikor távol kerülsz Tőle, hogy aztán majd tudja, mennyire kell messzire nyújtania a kezét, hogy újra Magához vonjon. Bármilyen messze is vagy... Bármit is tettél... Bármilyen rosszul is vagy... Bármekkora a harc az érzékszerveid között... Ő a Tenyerén hordoz!"

Tedd ki a kezed és érezd a szelet! 

Saviour, save me
Darkness, leave me
Healer, burn away this pain
Hold me, I'm a fire, I'm not a flame